Már visszaszámolnak…

Nincs olyan előrejelzés, amely kedvező képet festene Magyarország demográfiai kilátásairól, a népességfogyás pedig hosszú távon – de nem beláthatatlan időn belül – komoly kihívást fog jelenti a magyar gazdaság számára a fejlődés szempontjából. A baj, hogy kevés gyermek születik és annál is kevesebb lánygyermek, akiből a jövőben szülőképes korú nő lehet, ráadásul az utóbbi években már a migráció mérlege is negatív. Az MNB új Növekedési jelentésének demográfiai elemzését foglaltuk össze.

Magyarországon 1980-as évek óta tart a népességcsökkenés és a társadalom elöregedése, vagyis már egy régóta tartó folyamatról van szó. 1990 és 2010 között például 360 ezer fővel lettünk kevesebben. A népesség fogyásához jelentősen hozzájárul, hogy sokkal kevesebb gyermek születik, mint a korábbi évtizedekben.
Jelentősen visszaesett a születésszám
A várható élettartam fokozatos emelkedésének hatására ugyan mérséklődött a halálozások éves száma, de a születésszám ennél is nagyobb mértékben esett vissza az elmúlt két évtizedben. Vagyis a születések száma nem képes ellentételezni a halálozások miatti létszámcsökkenést, így az elmúlt években a természetes népességfogyás hatására átlagosan évi 35 ezer fővel csökkent a magyar népesség létszáma.

stat

Bár az Eurostat adatai alapján ennek hatását (eddig) részben ellensúlyozta a nettó migráció pozitív egyenlege, ezt figyelembe véve is jelentős a népességfogyás éves mértéke hazánkban.

tat

Kevesebb gyermek = kevesebb jövőbeli anya
Az alacsony születésszámmal az is nagy gond, hogy tovább generálja a társadalmi elöregedés problémáját, hiszen a szülőképes korú nők jövőbeli létszámát is mérsékeli.

2-4-termelekenyseg-20151210

Magyarországon a teljes termékenységi arányszám európai összevetésben is rendkívül alacsony, sőt, a magyar ráta az egyik legalacsonyabb. A világ régiói közül pedig Európa a sereghajtó. A mutató az ezredforduló óta 1,23 és 1,35 között ingadozott, de az elmúlt években megfigyelt emelkedő tendencia ellenére is nagyon elmarad – a fejlettebb országokban a hosszú távú reprodukcióhoz szükségesnek tekintett – 2,1 gyermek/nő értéktől.
A várható élettartam emelkedik, de lassan
A várható élettartam az ezredforduló óta kismértékben emelkedett Magyarországon, de szintje és a növekedési üteme is elmarad az uniós átlagtól. A 60 éves korban várható élettartam 2013-ban átlagosan mintegy 24 év volt az EU-ban, míg Magyarországon mindössze 20 év, ami a legalacsonyabbak közé sorolható. Nem csökkent a különbség a nemek 60 éves korban várható élettartama között sem:a nők esetében 22,3 év, míg a férfiaknál 17,6 év.

ét

Az nem meglepetés, hogy a magasabb képzettséggel együtt magasabb várható élettartam jár, azonban a képzettségi szintek közötti különbségek sokkolóan nagyok.
Magyarországon a felsőfokú végzettséget szerző férfiak 30 éves korban hátralévő várható életéveinek száma átlagosan 12 évvel meghaladja az alapfokú végzettséggel rendelkezők élettartamát.
Ennél nagyobb eltérés csak Bulgáriában, Észtországban és Csehországban figyelhető meg a férfiaknál. A nőknél 6 év a különbség nálunk, ennél nagyobb csak Bulgáriában és Észtországban van. A fejlettebb nyugat-európai tagállamokban a mi régiónkkal szemben nem mutatható ki szignifikáns különbség az eltérő képzettségű csoportok hátralévő várható élettartamában.
Ijesztő népesség-előrejelzések
Ami a magyar népesség jövőbeni alakulását illeti, nem sok jóra számíthatunk: a következő évtizedekben folytatódni fog a népességfogyás és felgyorsulhat az elöregedés.
Az egyes létszámprognózisok között jelentős a különbség. A legoptimistább változat az Eurostaté: úgy számoltak, hogyha a nettó migráció és a várható élettartam számottevően növekedne, akkor 2060-ig 9,4 millió főre csökkenne a magyar népesség (ami 2015 elején 9,86 milliót tett ki). Migráció nélkül ugyanakkor az EU is mindössze 7,9 milliós magyar népességre számít 2060-ban.
A legborúsabban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete és az ENSZ látja a jövőt: mindkettőjük pesszimista forgatókönyve szerint 6,7 millió főre apadhat a létszámunk, vagyis 2015-höz képest harmadával lehetünk kevesebben 2060-ban. “Normál” esetben ők is 7,9 millió főt jósolnak ugyanekkorra.

nepessegelorejelzes-20151210

A népesség-előrejelzések egyébként a termékenységi ráta és a várható élettartam fokozatos emelkedését feltételezik. A termékenységi mutató a különböző becslések szerint 1,6-1,74 százalékra emelkedhet 2060-ig. (A népesség középtávú fennmaradásához 2,1 körüli szint kellene.)
Mivel azonban a következő évtizedekben a szülőképes korú nők létszáma csökkenni fog, ezért még ha nő is a termelékenységi ráta, akkor is csökkenő születésszám várható. A 2013. évi mintegy 90 ezres születésszám 2060-ra 85 ezer fő közelébe csökkenhet az Eurostat alappályája és 63 ezer főre a KSH NKI alapváltozata alapján.
Különböző migrációs feltételezések

A migrációs hipotézisek esetében érdemi különbség van az egyes prognózisok között, melynek legfőbb oka, hogy a kivándorlásra vonatkozó statisztikákat jelentős bizonytalanságok övezik. Ezek azonban korrigálhatóak a magyar munkavállalókat befogadó országok statisztikáival.

A KSH NKI előretekintve figyelembe veszi, hogy – becslések alapján – a nemzetközi vándorlás egyenlege az elmúlt években már negatívvá vált hazánkban: a külföldön munkát vállalók tényleges létszáma átlagosan évi 7 ezer fővel meghaladta a bevándorlók létszámát 2010 és 2012 között.

2-5migracio_egyenlegeszurk-20151210

Ez alapján a KSH NKI alapváltozata azt feltételezi, hogy a bevándorlók létszáma lassan emelkedni kezd a bővülő magyar gazdaság növekvő munkaerőigénye miatt, amivel párhuzamosan az elvándorlás mértéke csökkenni fog, és a 2030-as évektől alacsony szinten maradhat. A nettó migráció egyenlege így a 2030-as évektől pozitívvá válhat, és a 2040-es évek végétől évi 7500 fős szinten állandósulhat.
45 év múlva a lakosság harmada 65 év feletti lehet
A 65 évnél idősebbek népességen belüli aránya a 2015. évi 18 százalékról 30 százalék közelébe emelkedhet hazánkban 2060-ig az Eurostat népesség-előrejelzése alapján. A KSH NKI eltérő feltételezések alapján készült előrevetítése még ennél is kedvezőtlenebb, 33 százalékos értéket mutat 2060-ra.
Az Európai Unió országaiban a 65 évnél idősebbek aránya az idei mintegy 19 százalékról 28,4 százalékra emelkedhet 2060-ig, így az idősebb generációk részarány növekedése kisebb mértékű lehet az EU-ban, mint hazánkban.
Az időskori függőségi ráta (ami azt mutatja, hogy hány 65 évesnél idősebb ember jut egy 15-54 éves személyre) a jelenlegi szinthez képest megduplázódhat 2060-ig Magyarországon, így a gazdaságilag aktív korúakra háruló eltartási terhek jelentősen emelkedhetnek a következő évtizedekben az elöregedés hatására. 2015-ben ez az arány 26 százalék, vagyis kicsit kevesebb, mint négy munkaképes korúra jut egy 65 évnél idősebb ember. Az Eurostat számításai szerint a mutató 2060-ig 52 százalékra, míg a KSH NKI szerint 61 százalékra emelkedhet.
Elfogy a munkaképesek tábora
Munkaerő-piaci szempontból a legjelentősebb demográfiai változás előretekintve a munkaképes korú népesség létszámának várhatóan jelentős mértékű csökkenése. Mindez azért fontos, mert a termelésbe bevonható munkaerő számottevően csökkenhet Magyarországon.

2-15nepessegelorejelzes-20151210

A munkaképes korúak népességen belüli aránya a 2015. évi 68 százalékról 54 százalékra mérséklődhet 2060-ig. A különböző előrevetítéseket áttekintve az látható, hogy a munkaképes korúak létszáma a 4,2 és 5,1 millió fő közötti sávban alakulhat 2060-ban.

2-4munkakepes_koruak_valtozasa-20151210

A munkaképes korúak fogyása a 2020-as és a 2040-es években okozhatják a legjelentősebb munkaerő-piaci hatást, ezekben az évtizedekben ugyanis 11-11 százalékkal eshet vissza állományuk. Ebben szerepet játszhatnak a munkaképes korúak körébe belépő új évjáratoknál lényegesen nagyobb létszámú Ratkó-generációk is, akik ezekben az évtizedekben érik el a 65 éves kort.
A kilátások alapján tehát a magyar népességre a gyors fogyás és az uniós átlagnál is gyorsabb elöregedés vár, ez pedig több csatornán keresztül is hathat majd a gazdaság teljesítményére. A demográfiai változások a kínálati oldalon a munkapiac, a megtakarításokon keresztüli tőkeképződés és a termelékenység csatornáin keresztül, míg a keresleti oldalon a fogyasztáson és a megtakarításon, valamint a költségvetési csatornán át befolyásolják a növekedést. Vagyis ha az előrejelzések megállják a helyüket, akkor sok szempontból nagy kihívásokkal szembesülhet majd a magyar gazdaság és a jövőbeli politikai döntéshozók.

(portfolio)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s