Közöd van hozzá! – Három fontos tanulság a XXI. századi korrupcióról

El kell felejtenünk az idejét múlt borítékos (Nokiás dobozos) szisztémát, a korrupció:

– rendszerszintű: az összefonódások behálózzák a teljes állami struktúrát, a gazdasági érdekeltségek a politikai döntéshozókat helyettesítenék, így a korrupció valós nemzetbiztonsági kockázatot jelent;

– a rendszer velejárója: az európai uniós források elosztása, a közbeszerzési eljárások rendkívül bonyolult, olykor átláthatatlan világot alkotnak, amelyben viszont rengeteg pénz mozog. Ezen kiskapuk megtalálására komoly ösztönző erővel bírnak.

– felszámolásához elengedhetetlen az igazságszolgáltatási szervek folyamatos, szakmai képzése: a rendőröknek, az ügyészeknek tudniuk kell azonosítani a kockázati tényezőket, ami a prevenció első számú feltétele.

Egyébként a TI idén a közbeszerzésekről, továbbá az európai uniós források elosztásáról, ellenőrzéséről és az ezekkel kapcsolatos visszaélésekről szervezett konferenciát. A korrupció elleni szervezet égisze alatt megtartott nemzetközi tanácskozáson mások mellett beszédet mondott Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint előadást tartott Margarete Hofmann, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szakpolitikai igazgatója, és Dana Manuela Ana, Románia korrupcióellenes ügyészségének (DNA) vezető ügyésze.

A Bukarestből érkezett ügyész részvétele már csak azért is izgalmasnak ígérkezett,

mert a romániai korrupció-ellenes harc európai szinten is példaértékű.

„Közpénzről van szó, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak megfelelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat”

– utalt a konferenciát megnyitó előadásában Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója arra a tényre, hogy a magyarországi közbeszerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalékát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő.

Egyébiránt hazánk az idén az átlagosnál is több uniós forrást, a GDP több mint 6 százalékát, csaknem 2000 milliárd forintnyi EU-s pénzt oszt szét. Enélkül Magyarországon nem lenne sem közberuházás, sem gazdasági növekedés. A forrásbőség egyszersmind korrupciós kockázat is, mert arra ösztönöz, hogy Magyarország minél több uniós forrást hívjon le.

Jellemző az is, hogy miközben a közbeszerzések értéke 2014-ben több mint 2100 milliárd forint volt, addig az OLAF 2014-es jelentése szerint egyes gazdasági társaságok feltűnően sok közbeszerzést nyernek, és bevett gyakorlat az értékelési és kiválasztási szempontok nem megfelelő alkalmazása is annak érdekében, hogy bizonyos ajánlattevőket kedvezőbb helyzetbe hozzanak.

De vajon miért ennyire kitettek az uniós közbeszerzési eljárások a korrupciónak?

– tűnődött el Margarete Hofmann.

Véleménye szerint

a rendszer összetettsége, az érintettek nagy száma, illetve a különböző összefonódások csak tovább növelik a csalások kockázatát. Ugyanakkor komoly problémaforrást jelent, hogy a hatóságok a vonatkozó jogszabályokat nem a kellő erővel érvényesítik, ami kapacitásbeli hiányosságokra is visszavezethető.

Éppen ezért kiemelten fontos a feltárási képesség erősítése, a bűnüldöző szervek folyamatos képzése – figyelmeztetett Margarete Hofmann.

Az OLAF szakpolitikai igazgatója ugyanakkor kiemelte:

„nemzeti kormányok és a Bizottság összehangolt erőfeszítései nemcsak az európai adófizetők pénzének a megóvása érdekében elengedhetetlenek, de ennek elmaradása aláássa az Európai Unió hitelességét is”.

Ebből a szempontból különösen nyugtalanító, hogy néhány napja az országgyűlés módosította az új közbeszerzési törvény azon passzusát, amely

kizárta volna a közszereplők rokonait a kedvezményezettek köréből.

A korrupciót Colleen Bell egy másik szemszögből világította meg, amikor a civilek, a lakosság szerepét firtatta. Az Egyesült Államok nagykövete aláhúzta:

a rendszerszintű visszaélések felszámolásához elengedhetetlen, hogy a választópolgárok eltökéltek legyenek a kormányaik felelősségre vonásában.

Ebben szerepet kell játszania a civilszervezeteknek is, valójában csupán elkötelezett és éber választókra és oknyomozó újságírókra van szükség – fogalmazott a diplomata.

Igazán szemléletes példákkal azonban Dana Manuela Ana érkezett.

A DNA vezető ügyésze bepillantást engedett a korrupt politikusokkal szembeni – tegyük hozzá – sikeres harcba.

Egészen elképesztő,

de 2014-ben több mint ezer vádemelést kezdeményezett a román korrupcióellenes ügyészség, köztük tizenkét egykori és jelenlegi kormánytag, és harmincöt bíró és ügyész ellen. Sokat elárul a nyomozás hatékonyságáról, hogy ezekben az ügyeben 90 százalék fölötti az elítélési arány.

A DNA 2014-ben

több mint 310 millió euró vagyont kobzott el a korrupcióba keveredett személyektől

– ezzel egy év alatt tízmilliárd forintnál is nagyobb tétellel gazdagította az államkincstárt.

Pedig nem egyszerű a dolguk:

keleti szomszédunknál éves szinten a nemzeti össztermék 12 százalékának megfelelő összegű pénzt költenek közbeszerzésre, ami az állami költségvetés több mint egyharmadát teszi ki, „Romániában a korrupciót nem lehet többé olyan elszigetelt jelenségnek tekinteni, amiben csak a bűnözők vesznek részt”

– fűzte hozzá Dana Manuel Ana.

Kitért arra is, hogy az intézményesült korrupcióban érdekelt politikusokat nemcsak jogászok segítik, hanem a sajtó egy része is, s a médián keresztül képesek befolyásolni a közvéleményt. Sajnálatos módon, ez a folyamat gyorsabb, mint az igazságszolgáltatás, így komoly nyomás alatt dolgoznak az ügyészek, amikor egy román politikus a vádlott.

Ne feledjük, a korrupció olyan, mint a rák, ha nem teszünk ellene, akkor csak tovább terjed, és végül megöli a szervezetet, éppen ezért tűnik érdekesnek, hogy bár 100 magyar polgár közül 89 úgy érzi, hogy a korrupció Magyarországon súlyos probléma, többségük mégsem tudja megragadni, hogy a visszaélések miként valósulnak meg a gyakorlatban.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s