Munkaidő, szabadság, felmondás – téged is érintenek a változások

A Munka Törvénykönyvét érintő, 2016. január 1-től tervezett változások mellett a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is módosították. A munka törvénykönyvének változásai következtében némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok és erősödik a munkavédelem – írja Pentz Edina, az RSM szakértője.

Mi van a szerződésben?

Elsősorban a munkavállalók elektronikus nyilatkozattételének megkönnyítését szolgálja, hogy az elektronikus dokumentum akkor is írásbelinek minősül, ha a nyilatkozattevő azt nem látta el minősített elektronikus aláírással.

Az Mt. módosítás egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalóval kötött megállapodást, az elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződést, annak módosítását, vagy a felmondást a megállapodás megkötésétől ill. a nyilatkozat közlésétől
 számított 5 napon belül papíralapú formában a munkavállalónak átadni.

A munkaszerződésnek továbbra sem kötelező érvényességi kelléke a munkavégzés helye, ha azonban ezt a munkaszerződés nem tartalmazza, akkor a munkavégzés helyéről a munkavállalót kötelező tájékoztatnia a munkáltatónak.

Felmondási szabályok

A felmondást érintő szabályok több ponton finomításra kerültek. A munkáltató a felmondást annak közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, ha a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, hogy várandóssága, vagy a reprodukciós eljárásban való részvétele miatt felmondási védelem alatt áll. A munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

A munkáltató jogellenes magatartása miatti azonnali hatályú munkavállalói felmondás esetén a munkavállalót megilleti a végkielégítés. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre távolléti díj jár a munkavállalónak. A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló kérésére, arra az esetre is lehetővé kell tenni, amennyiben a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

Hogyan alakul a munkaidő?

Változhat a naptári nappal nem egyező munkanap meghatározásának feltétele. A hatályos szabályozás szerint a naptári napon túl munkanap lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

A módosítás tervezete szerint a naptári napon túli munkanap lehet megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet – naptári naptól eltérő munkanap tehát már nem a munkáltató döntésétől és működésétől, hanem a munkarendtől függene.

Így jár majd a pihenőidő

Pontosításra kerülne az egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma, a tervezet szerint egyenlőtlen munkaidő beosztás ha a munkáltató; a munkaidőt a napi munkaidőtől, a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől: “a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg”, a heti pihenőidőt a 48 óra/hét szabálytól eltérően osztja be. A munkaidő csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül.

A munkavállalót 2 pihenőnap illeti meg hetente, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. A szabályozás a megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység a munkavállalók számára havonta legalább 1 pihenőnap beosztását írja elő.

A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet azon esetekben, amikor – pl. megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, vagy a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás esetén – a napi pihenőidő 8 vagy 7 óra, ennek alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra tartamot kell hogy elérjen.

Előnyben a gyerekek

Bővülnének a szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősülő esetek, pl. az örökbefogadásra tekintettel megállapított gyermekgondozási segély folyósítása első 6 hónapjának időtartamával, de ide kerülnek a munkavégzés alóli mentesülésnek egyes esetei is.

Az apákat gyermekszületés esetén megillető 5 szabadnap a jövőben nem pótszabadság lesz, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”.

Bérek és pótlékok

A hatályos Mt. szerint alapbérként a kötelező legkisebb munkabér helyett a garantált bérminimumot kell alkalmazni.

Változna a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének meghatározása. Változatlan feltétel, hogy ehhez 18 és 6 óra között kell munkát végezni. A másik feltétel a “napi munkaidő kezdete időpontjának rendszeres változása” új definíciót kap. A módosítás tervezete szerint a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább 4 órával eltér.

A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezésének vagy a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett elmaradt munkabér és rendszeres juttatás átlaga illetné meg a munkavállalót.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s