Gondolatok a politikai iszlámról

 

1449725206_249.jpgIllusztráció
Forrás: hu.wikipedia.org

Nem kétséges, hogy világunkat kisebb-nagyobb mértékben az iszlám vallású népek Európába való migrációja és az ezzel járó problémák foglalkoztatják – és ebben mi, magyarok igencsak benne vagyunk!

Igazában véve az I. és a II. Világháború okozta a modernkori nagy migrációs hullámokat. A fő kiváltó ok a nemzetállamok mesterséges, önkényes megváltoztatásával függött össze. Mindennek mi magyarok szenvedő részesei voltunk Trianonban (1920) és Párizsban (1947), majd 1956-ban, és ne feledkezünk meg az 1990 óta folyó gazdasági kivándorlásról sem!

Népek vándorlása nem új jelenség, általában minden 600 évben végigsöpör a világon. Az ókorban, amikor egy pásztorkodó nép állatállományának elfogyott a legelője s nép túlszaporodott annyira, hogy földje már nem tudta eltartani, akkor rendszerint egy nagy csoportja kirajzott tágasabb hazát és gazdag legelőt találni, vagy éppen az egész nép felkerekedett és elindult ezen az úton. Így szakadtak ki a magyar törzsek a Kazár birodalomból, majd lépték át Vereckénél a Kárpátokat 895-ben a régi-új hazát keresve, ahol ma is él „megfogyva bár, de törve nem”. Az erkölcsileg lezüllött és kényelmében elpuhult, önmaga védelmére is lusta ezeréves Nyugat-Római birodalomnak a keletről jövő új népek meg-megújuló támadásai vetettek véget 476-ban, amikor Rómában a német zsoldosvezér Odoaker lett Itália királya. A virágzó Kelet-Római birodalom ezer évvel élte túl a nyugatit, amikor 1453-ban a mohamedán törökök bevették fővárosát Konstantinápolyt.
Valójában az iszlám világhódítás azonnal megkezdődött, amint a vallásalapító Mohamed (570-632) megszilárdította hatalmát, az arab törzsek és az Arábiában meghúzódó tekintélyes Nesztoriánus keresztény települések iszlámosítása révén. Majd Egyiptom következett, ahol a Kopt keresztények jóindulatúan befogadták az iszlám hiten lévő arabokat, akik békés együttélést ígértek, melynek eredménye az iszlám hitre térített Egyiptom, s a kisebbségbe szorított Kopt keresztényeknek a mai napig tartó üldözése lett.

Sorra került Kis-Ázsia is, ahol ma Törökország és környéke fekszik. Pál Apostol eredményes térítő munkája nyomán virágzó keresztény püspökségek jöttek létre, amelyek mind megsemmisültek az iszlám erőszakos térhódítása következtében.

Majd Dél-Ázsia következett, melynek népeit iszlámra térítették, miközben mesés gazdagságukat elrabolták. Most már elég erősek voltak az iszlámot a Balkánra kiterjeszteni, jóval Konstantinápoly 1453-as elfoglalása előtt.

Történelmünkből ismeretes Hunyadi János (1406-1456) nagy harcai a Balkánon a Magyarország felé törő Oszmán törökökkel (Várna 1444, Rigómező 1448, Hosszú Kampány a Balkán hegyein 1443-1444, és Nándorfehérvár 1456).

Mátyás király (1443-1490), aki Hunyadi János fia volt, így első kézből ismerte apja csatáit az oszmán törökökkel. Már kora ifjúságában láthatta, hogy ez előbb-utóbb halálos veszélyt jelent Magyarországra, s tudhatta azt is, hogy egy döntő csata elkerülhetetlen lesz. Politikáját alapjában véve ez határozta meg. Felállította a híres Fekete Sereget mely állandó, zsoldos hadsereg volt. Szívesen alkalmazta a harcedzett huszita katonákat, még a kalandos életű John Giskra hadvezér végül is hozzá csatlakozott. Jól tudta, hogy veszély esetén a nyugati országok segítségére nem számíthat, mint ahogy IV. Béla hiába kért segítséget a bő 200 év előtti Tatár pusztítás előtt (1241-42). Mindössze 70 Templomos lovag érkezett Itáliából, akik mind ott pusztultak a Muhi Csatában. Bécset és Prágát is azért foglalhatta el, hogy az Oszmán Törökkel való nagy leszámolásra onnan is jelenős csapatokkal erősítse seregét. Sajnos Mátyást Bécsben megmérgezték élete delén.

Utána gyenge Jagelló uralkodók jöttek, akik alatt a magyar főnemesség aranykorát élte. Az ország meg legyengült, a Fekete Sereg szétzüllött, megsemmisült, a parasztságot erejükön felül adóztatták, amely a Dózsa féle felkelésbe torkollott, amit kegyetlenül levertek (1514). Magyarországot urai legyengítették. A parasztság egy levert lázadás, nagy szárazság, éhínség és járványos betegség letargiájában tengődött, lehetséges szövetséges országai meg nem voltak, csupán kevés külföldi zsoldosa. Magyarország megroppanása, legyengülése, elszegényedése nem kerülte el I. Szulejmán (1494-1566) török szultán figyelmét. Előállt egy olyan helyzet, amikor az évszázados ellenséget, Magyarországot, katonailag le lehetett győzni, s nyitva állt az út Ausztria felé. A szultánnak volt elég kincse egy nagy hadsereg felállítására. A déli magyar várakat már korábban elfoglalta, sőt Franciaországgal baráti viszonyban volt.

Az iszlám Európa elleni hadjáratai visszavezethetők a keresztes hadjáratokra (1096-1291), melyeknek zöme az Iszlám által a VII-dik századtól meghódított és iszlámosított keresztény területek visszahódítása volt. Ezeken hosszabb-rövidebb ideig fennálló keresztény fejedelemségeket hoztak létre. Mindezek retorziója volt az iszlámista hatalmak hadjáratai a keresztény Európa meghódítására és iszlámosítására. Két ponton történtek ezek a támadások. Leggyakrabban a Balkáni félszigeten, de az Ibériai félsziget nagyobb részén is volt egy ideig sikeres iszlám behatolás: a Mór állam, vagy Córdobai Kalifátus (756-1031). Európa két sarka már-már az iszlám harapófogójába került.

Megállapítható, hogy az iszlám vallás terjeszkedése a keresztény világ, korunkban elsősorban Európa, majd a két Amerika felé irányul, annak keletkezése, tehát a VII. század óta változó eredménnyel de állandóan fennállt. Különösen, ha a körülmények erre kedvezőek voltak. Eddigelé háborús hódításai voltak előtérben. Korunkban, főleg a II. Világháború és a gyarmati rendszer felszámolása óta differenciáltabban terjeszkedik, melynek részei: iszlám családok nagyobb szaporodási aránya, amely nem csoda, ha családonként négy törvényes feleség tartása lehetséges.

A másik ok, a Petró-dollárok nagy jövedelmének átcsoportosítása megtervezett és irányított célállamok tömeges ellepése felé. A harmadik, a főleg nyugati célországokban a hagyományos keresztény vallás elerőtlenedése, liberális teológia belső férge, keresztényellenes propaganda, materialista életvitel követése, az egyéni és közösségi erkölcs drámai eltűnése, a társadalom összetartásának széthullása független és independent egyedekre, a gyermekáldás vállalásának eltűnése A negyedik, a tömeges népvándorlók igényei, követelőző fellépése, nagy részének erőszakoskodása és a radikális iszlám tagjai terrorizmusának elemi félelmet gerjesztése. Mindezek lehetővé teszik az iszlám békés világhódítását.

Egyedül Magyarország akart és tudott ellenállni az iszlám mai inváziójának, mert az iszlám uralmáról 150 éves tapasztalata van (1526-1686). Európa csak most ocsúdik, hogy van egy fanatikus erő amely a 21-ik századot a 7-ik századdal akaja helyettesíteni!

Egy legenda szerint Mátyás királyunknak volt hét lustája. Gazdag volt, megtehette. Egyszer a házuk égni kezdett s kiáltották feléjük, hogy meneküljenek. De ők úgy látták, még ráérnek ezzel. Addig-addig halogatták a menekülést amíg az égő ház rájuk dőlt.

Vajon a nyugati keresztény civilizáció meddig fog még szemlélődni a maga vesztén – vagy már nincs annyi ereje sem, hogy felocsúdjon és mentse magát?

Dr. Pungur József , Edmonton

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s