Háború van – összefoglaló az NJSZ illegális bevándorlásról tartott konferenciájáról

image

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki ügyvéd, bécsi nemzetközi jogász, dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária Los Angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa, dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Loránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom gyülekezete nemrég “pótolta”.)

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő azt hangoztatta: nemcsak az Iszlám Állam ellen kellene fellépni, hanem a szabadkereskedelemre épülő globalizáció és a fegyverkereskedelem ellen is.

“Háború van. Szubverzív háború, burkolt háború, hibrid háború. És a migrációáradat ennek a háborúnak az egyik eszköze” – mondta Eva Maria Barki. Ezzel magyarázta a Bécsben élő nemzetközi jogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere az Európában kialakult migrációs válságot. Szerinte ez még csak a kezdet, a bevándorlás folytatódni fog, Magyarország viszont időben felismerte a problémát és elsőként tett ellene.

„Azt szokták mondani például Brüsszelben, hogy bevándorlási kérdésekről, migrációról az ember csak a konyhában, csak a saját házastársával vagy legbizalmasabb ismerősével beszélhet, hiszen ha kitudódik, hogy ő valamiféle politikailag inkorrekt nézetet vall, akkor a munkahelyéről eltávolíthatják, és így tovább. Ez most megváltozott, tehát Magyarország hatalmas tabut döntött meg azzal, hogy erről lehet beszélni, lehet őszintén beszélni, nyíltan beszélni és hát ez sokakat nagyon zavar” – fogalmazott dr. Morvai Krisztina. Ezzel a zavarral magyarázta az EP-képviselő, hogy a napokban egy brüsszeli civil szervezet – az Európai Bizottság jóváhagyásával – aláírásgyűjtést indított a magyar kormány ellen.

A polgári kezdeményezéssel Magyarország uniós szavazati jogát akarják felfüggeszteni. A kormány közben a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását támadta meg az Európai Bíróságon. „Megmondom őszintén, jogászként szomorú ilyet mondani, de nem hiszek ennek az eljárásnak a sikerében. Jó és fontos, hogy benyújtotta Magyarország és Szlovákia, de hát maga a rendszer nem fog más döntést hozni szerintem, mint amit egyébként a rendszer meghozott már, hogy szét akarják teríteni kvótákkal az illegális bevándorlókat, a külső határok megvédése helyett. Itt összefogásra, ellenállásra van szükség és meg kell szervezni a közép-európai népek olyan összefogását, amellyel meg lehet menteni és meg lehet védeni Európát olyannak, amilyennek megálmodták őseink” – nyilatkozta dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A konferencia előadói szerint a problémát a gyökerénél kell kezelni. Például azt kellene tisztázni, hogy kik és miből finanszírozzák a menekülthullámot elindító Iszlám Államot.

Dr. Morvai Krisztina nemrég erre írásban kérdezett rá az Európai Bizottságnál. A most megjött válasz szerint – amelyet a nemzeti jogvédő ismertetett a konferencián – az EU-nak ezt nincs hatásköre felderíteni, a kérdéssel csak tagállami szinten lehet foglalkozni. (Az IÁ által gerjesztett és Európát fenyegető illegális migráció és az EU határainak védelme ügyében viszont megvonnák a tagállamoktól a védekezés jogát.) Közölték: “a Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi.”

Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos kijelentette válaszában ” a terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon.”

A konferencia utolsó részében a résztvevők kérdéseire válaszoltak az előadók, illetve a résztvevők (többek között Budaházy Edda, Budaházy György, Gonda László, Reiner Péter) maguk is elmondhatták álláspontjukat erről a létfontosságú témáról.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s