Probléma. Reakció. Megoldás. Párizsi különszám

pray-for-paris

Forrás: James Corbett, theinternationalforcaster.com

A mém már kering egy ideje: „Párizs mindent megváltoztatott”, állítják a kormányon lévő terroristák, akik sokat nyernek a támadások eredményeként bekövetkező változásokból.

De valóban így van? Párizs tényleg „mindent megváltoztatott”?

Vessünk egy pillantást 2015. november 12-ére! Mennyire változott meg a világ másnap, november 13-án pénteken?

A támadások előtt az EU megfeddhette Franciaországot, amiért nem tartotta magát a költségvetési hiánycélokhoz. A támadások után az EU még mindig próbálkozhat a feddéssel, de Franciaország ezeket nyugodtan félresöpörheti az EU saját biztonsági záradékának életbe léptetésével.

A támadások előtt a franciák tüntethettek a titkosszolgálatok számára biztosított új, mindenre kiterjedő megfigyelési jogosultságok ellen. A támadások után a kormány a nép szinte teljes támogatásával biztosíthat még ennél is nagyobb és átfogóbb jogosultságokat a rendőrségnek, megspékelve egy kis alkotmánymódosítással, állandó jelleget biztosítva az új szabályoknak.

A támadások előtt a britek tüntethettek saját kormányuk átfogó és igen orwelli megfigyelési törvényjavaslata ellen. A támadások után David Cameron miniszterelnök a törvényjavaslat elfogadásának felgyorsítását javasolja, hogy ezzel „megvédjék a nyilvánosságot” a terroristáktól.

A támadások előtt a brit kormány megtehette, hogy 1,9 milliárd fontos megszorítási javaslatot terjesszen elő a rendőrség költségvetésére vonatkozóan. A támadások után a költségvetést nyilván sokkal kisebb mértékben fogják csökkenteni.

A támadások előtt az Európai Parlament legnagyobb politikai blokkja megtehette, hogy javasolja egy Uniós hadsereg felállítását, de senki sem vette komolyan. A támadások után az Európai Bizottság elnöke úgy sürgeti ugyanennek a hadseregnek a felállítását, hogy mindenki figyel.

A támadások után Donald Trump teljes mértékben megfigyelt társadalmat ígérhet megválasztása esetére, Hillary Clinton pedig beismerheti, hogy szeptember 11-nek köszönhetően személye a Wall Street tulajdonában áll. A támadások előtt… Na jó, vannak dolgok, amik sose változnak.

Az elv nem bonyolult: a látványosan erőszakos tettek lehetővé teszik, hogy a korábban politikailag elképzelhetetlen politikailag népszerűvé váljon.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az ENSZ definíciója szerint mi a terrorizmus:

„Olyan bűntettek, amelyek kifejezett szándéka terrort kelteni a nagynyilvánosságban, egy adott csoportban vagy bizonyos személyekben politikai célok megvalósítása érdekében.”

A párizsi és hasonló támadások eredményeként a nyilvánosság valóban terrorizálva érzi magát, de vajon kinek a politikai érdekeit szolgálja ez a terror?

Az Iszlám Államét, amit így nagy valószínűséggel lebombáznak a föld színéről (esetleg Asszád elnökkel egyetemben), vagy a politikusokét, akik nagyobb költségvetést és fokozott megfigyelést, kémkedésre alkalmas hátsó ajtókat és területi hadseregeket akarnak?

Amennyiben a fenti kérdésre a politikusokat adjuk válaszként, vajon nem ők a terroristák is egyben a definíció szerint?

Ez még véletlenül sem számít új felfedezésnek. H.L. Mencken 1918-ban a következőket jegyezte meg:

„A gyakorlati politika egyetlen célja az állandó és legtöbbször képzeletbeli mumusok segítségével félelemben tartani a lakosságot, hogy ők maguk követeljék a védelmet.”

Winston Churchill állítólag azt mondta, hogy „egy jó válságot sohasem szabad hagyni kárba veszni.” Függetlenül attól, hogy Churchill valaha mondott-e ilyesmit vagy sem, Rahm Emanuel, Chicago polgármestere megtette és erről már egy videó felvétel is tanúskodik.

A II. Világháború után a NATO által szponzorált európai Gladio terrorkampányról tudomást szerezve, a világ egy kulcsfontosságú koncepcióval ismerkedett meg: a feszültségre épülő stratégiával. Ennek lényege, hogy a közvéleményt a hisztéria határáig hergelik (terrorizálják), a keletkező felháborodást pedig a kiszemelt politikai áldozat felé irányítják. A Gladio hadművelet esetében például a robbantásokat és egyéb véres merényleteket bizonyos különleges erők hajtották végre és a hatalom politikai ellenségeire kenték, hogy ezzel démonizálják azokat a közvélemény szemében.

Azt is megtudtuk, hogy a Gladio tulajdonképpen sohasem oszlott fel, csak átalakult.

12224280_1213031708710926_1286164482_nMára az európai katonai jellegű szervezetek helyett a NATO által irányított és manipulált, gondosan terelt iszlám radikálisok tartják fenn a terrort. Nevezhetnénk „Gladio B”-nek is, a 90-es években indult bevezetése pedig érdekes módon egybeesik a terrorizmus elleni globális harc megszületésével a Szovjetunió bukása után (aminek hatására a katonai költségvetés visszamászott a hidegháborús évek szintjére).

A stratégia rendkívül egyszerű: Provokálj, rendezz vagy hagyj megtörténni egy támadást, illetve egyszerűen használd ki egy „spontán” támadás adta lehetőségeket, majd a közfelháborodást kihasználva, bármilyen drákói törvényt elfogadtathatsz, miközben a nép mindvégig megmentőként tekint rád, és ujjongva vonul a zászló mögött, könyörögve, hogy több hatalmat biztosíthasson neked saját biztonsága érdekében.

A jelenség nem új keletű, mégis fontos beszélni róla, hiszen nagyon sokan estek a tömeghisztéria áldozatává. A látványos terrorcselekmények a társadalom irányítóinak varázspálcái, amivel elterelhetik a figyelmet a föld egy más pontján vagy a kormányzás egy másik területén történő sokkal fontosabb eseményről.

Mit tehetünk? Törjük ketté a varázspálcát a nyilvánosság szeme láttára. Mutassuk meg, hogy honnan varázsolta elő a bűvész a galambot, leplezzük le segédjének ikertestvérét a színfalak mögött vagy tegyük láthatóvá a kétfenekű poharat. Magyarázzuk el a mutatvány lényegét, hogy megtörjük bűbájt.

Thea: A sötétség olyan erőtlen, hogy még elűzni sem kell. Elég, ha kinyitjuk az ablakot és beengedjük a világosságot. A merénylők napokon, valószínűleg heteken át konspiráltak, hogy megszervezzék akciójukat. Bombákat gyártottak, fegyvereket vásároltak, embereket szerveztek be, hogy ezzel a sötétséget minél nagyobb területre és minél több ember életére kiterjesszék.

Azonban ez a sötétség is csak átmeneti, hiszen, akárhogyan tombol az ellenség, a hajnal eljön, a nap felkel, a sötétség pedig szertefoszlik.

Addig is nagyon sokat tehetünk, hogy a világosságról az éjszakában se feledkezzünk meg és másokat is emlékeztessünk erre. Sokszor elég egyetlen mosoly, ölelés, egy dal vagy áldáskívánás, ima. Minél nagyobb a sötétség, annál messzebbre látszik egyetlen gyertya fénye is.

idokjele.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s